Parkolási Igazolvány

A parkolási igazolványt sokan csak “rokkant parkolási kártyaként” emlegetik, és annyit tudnak róla, hogy ingyenesen lehet vele parkolni és használni lehet a mozgáskorlátozottaknak fenntartott parkolóhelyeket. Ennél azonban többről van szó, de alapvetően ezen előnyök miatt élnek vissza néha ezzel az igazolvánnyal.

Mire jogosít a parkolási igazolvány?

Erről a KRESZ rendelkezik, és az alábbiakra jogosult, aki az igazolványt használja:

  • Gyalogos övezet (zóna) táblával jelzett területen közlekedhet és várakozhat
  • Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna) táblával jelzett területen közlekedhet és várakozhat
  • Mindkét irányból behajtani tilos táblával (és annak különféle változataival) jelölt útszakaszra behajthat, amennyiben célpontja ott van, vagy célpontja más úton nem közelíthető meg
  • Mozgáskorlátozott személyt szállító jármű részére fenntartott parkolóban megállhat
  • Áthajthat a Lakó- pihenőövezet táblával jelzett területen
  • Várakozni tilos táblával jelzett útszakaszon megállhat és várakozhat
  • Fizetős parkolási övezetben ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat

Ki jogosult parkolási igazolványra?

  • aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Kormányrendelet értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott (lentebb kitérek arra, kiket sorol ide a rendelet)
  • aki a súlyos fogyatékosságról szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet értelmében látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; illetve  mozgásszervi fogyatékosnak minősül (a súlyos fogyatékosságról, fogyatékossági támogatásról szóló korábbi bejegyzés itt található)
  • akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek (2001. óta a vakok személyi járadékát már nem lehet megállapítani – ez természetesen a 2001. előtt megítélt járadékot nem érinti)
  • aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K betűjel, 1 számjel), mozgásszervi fogyatékosnak („L” betűjel), értelmi fogyatékosnak („M” betűjel) vagy autistának (N betűjel, 1 számjel) minősül. (Ez a gyermekkorúakra vonatkozik, a fogyatékos vagy beteg gyermekek után járó kedvezményekről később külön bejegyzést írok majd.)

Ki az, aki közlekedőképességben súlyosan akadályozott?

A vonatkozó rendelet szerint közlekedőképességében súlyosan akadályozott az a személy, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti

  1. mozgásszervi részkárosodása,
  2. idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása,
  3. idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,
  4. alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy
  5. az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján a fentebbiek közül két részkárosodása együttesen eléri vagy meghaladja a 40%-ot, továbbá közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ezen állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll. (Mint látható, a tartósan fennálló állapot itt is fontos!)

A fenti NEFMI rendeletről és az ez alapján történő vizsgálatokról (közkeletű szóval pl. a leszázalékolásról) később részletesen írok majd, ennek külön bejegyzést szentelve, mivel ez jelenleg a bibliája orvosszakértői szempontból ezeknek az eljárásoknak, ráadásul rengeteg félreértésre ad okot.

Hol és hogyan kell igényelni a parkolási igazolványt?

Az eljárás kérelemre indul, mint szinte mindegyik ilyen jellegű eljárás. A kérelmet a járási (fővárosi kerületi) hivataloknál vagy a kormányablaknál lehet benyújtani. Természetesen mellékelni kell a betegséget, fogyatékosságot igazoló szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást, ennek hiányában az ezt alátámasztó szakorvosi leleteket, szakorvosi igazolásokat és -ha valaki nem személyesen jár el- egy darab igazolványképet is.

Meddig érvényes az igazolvány?

Alapesetben a kiállítás napjától számított 3 évig. 5 éves időtartamra állítják ki az igazolványt, ha a szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás alapján a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. Ezek bizonyos feltételek mellett hosszabbíthatók, de egy idő után új szakvélemény és vizsgálat lesz szükséges.

További fontos tudnivalók…

… a visszaélések megakadályozása miatt. Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. (Tehát nem feltétlen a jármű tulajdonosa vagy vezetője a “rokkant”, de mindenképpen mozgáskorlátozott személyt kell, hogy szállítson az adott jármű.) Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy (rendőr vagy közterület-felügyelő) felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni. Az igazolvány nem adható át használatra az arra jogosulatlan személynek. Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki!!! Az esetleges adatváltozást pedig 15 napon belül a jogosult köteles bejelenteni a hivatalnál.

Kérjen személyre szóló tanácsadást:

Időpont foglalás

Kövesse a blogot:

One thought on “Közlekedéssel kapcsolatos kedvezmények (2. rész)”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.