Az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj a hozzátartozói nyugellátások formái, melyek folyósítása bizonyos esetekben bizonyos mértékű össz-szervezeti egészségkárosodás megállapításához/meglétéhez kötött. Nézzük, mit érdemes általában erről tudni.

Az özvegyi nyugdíj

Kinek a részére állapítható meg az özvegyi nyugdíj?

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén. Ennek részletes ismertetésére nem térek ki, a Magyar Államkincstár honlapján elég részletes tájékoztató található a nyugellátásokról.

Milyen összegű az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak  a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette. 

Meddig folyósítható az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint a házastárs halálától egy évig folyósítható.

Ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az, aki a jogszerző halálakor

  • betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy
  • megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy
  • házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Itt jön tehát be a megváltozott munkaképesség a jogosultság feltételei közé. Felhívom a figyelmet arra, hogy a rokkantsági és rehabilitációs ellátásra való jogosultság feltételeitől eltérően, itt nem a a 60 százalékos egészségi állapot a határ, hanem az 50! Tehát ez a jogszabály szigorúbb e tekintetben, mint a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó törvény.

Árvaellátás és szülői nyugdíj

Ezekről az ellátásokról csak azokra a speciális esetekre szorítkozva írnék, amikor folyósításuk feltétele a megváltozott munkaképesség (ezen a nyugdíjtörvény szerint minden esetben a legfeljebb  50 százalékos egészségi állapotot kell érteni, lásd fentebb!)

Megváltozott munkaképesség címén akkor állapítható meg az árvaellátás, ha

  • a szülő elhalálozása a gyermek 16. (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25.) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű személy volt,
  • továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

Az árvaellátás mindkét esetben életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség tartamára jár.

Szülői nyugdíjra – az egyéb feltételek fennállása esetén  – a szülő, nagyszülő akkor  jogosult, ha

– a gyermekének, unokájának halálakor megváltozott munkaképességű volt (vagy 10 éven belül azzá válik), vagy a 65. életévét betöltötte (vagy 10 éven belül betölti), és

– a gyermeke, unokája a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

A szülői nyugdíj szintén a megváltozott munkaképesség tartama alatt jár.

Kérjen személyre szóló tanácsadást:

Tanácsadás

Kövesse a blogot:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.